Lotz Károly Szoba
Feszty apartman
Bihari Sándor szoba
Élmények Völgye
Az Élmények Völgye: az Aggtelek-Lillafüred-Szilvásvárad alkotta háromszögben helyezkedik el.
A festői szépségű térség látnivalói, élménydús kikapcsolódási lehetőségei hívogatnak. Ehhez a látványosságok is hozzájárulnak, többek között a dédesi vár, a tardonai Jókai Mór-emlékház, az upponyi szurdok, a dédestapolcsányi pincesor vagy a lázbérci víztároló, a nagyvisnyói és a tardonai mesterséges tavak, amelyek ma már igazi horgászparadicsomnak számítanak.
A Bükk hegységben kanyargó túra és kerékpár utak, a bánkúti sípályák csalogatják az aktív pihenést kedvelőit. A Turisták elismeréssel szólnak a falúról, hiszen Nagyvisnyó a Bükk hegység északi lábánál, Szilvásvárad szomszédságában terül el és ideális helyszíne és kiindulópontja a gondtalan kikapcsolódásnak.
Ha szívesen pihennéd ki rohanó világunk fáradalmait egy olyan házban, amely dédanyáink otthonát idézi, akkor a Szilvásváradtól 5 kilométerre található nagyvisnyói Antik Vendégház tökéletes választás a számodra!
Köszöntünk az Antik Vendégházban!
Büszkék vagyunk arra, hogy sikerült egy több mint 100 éves "palóc" ámbitusos parasztházat - nem kis áldozatok árán - megőriznünk az utókornak, melyben Vendégeink, a régi bútorok között igazán otthonosan érezhetik magukat és nagyanyáink korába utazhatnak vissza. Célunk az, hogy minél több vendégünk megismerje és megszeresse a környéket és ezáltal kedvet kapjon a környék elhagyott házainak megmentésére. A ház felújításánál mindenben ragaszkodtunk a korhűséghez,
Hisszük azt, hogy ez nagyobb bizonysága a hazaszeretetnek, mint a zászlók lengetése.
Orsi és Zsolt
Nagyvisnyóról
A falu első okleveles említése 1239-ből származik „terra Wisna” formában, majd 1293-ban „possessio Wysnyo”-ként fordul elő. Jobbágytelepülés, ami több várhoz ( Éleskő, Dédes, majd Diósgyőr) tartozott. 1438-ban fele részét a Pálóczi család birtokolta, a másik rész a Bél nemzetség, majd a Bekény család birtokában volt. A Pálócziak kihaltával a rokon Perényi Péter lett a falurész birtokosa, míg a 16. század végén a Dóczy és a Szécsy családok tulajdonába került. A következő századokban részben adás-vétel, részben örökösödés révén sűrűn követték egymást a jobbágyfalu birtokosai, a 18. században Szepessy és Máriássy birtok, a 19. század elején a gr. Keglevich és Erdődy családok birtokolták. Lakossága a 16. század végétől nagyrészt református, 1605-ben önálló egyházközsége működött. 1786-ban lakosainak száma 780 fő volt. Foglalkozásuk a mezőgazdaság, állattenyésztés mellett a hegyvidék adta lehetőségekhez is kötődött: favágás, famunka (járomfaragás). Jelentős volt 1790-től működő palakőbányája, aminek termékeit házaik fedésére nemcsak a helybéliek, de Eger, Miskolc, sőt Pest építkezéseknél is felhasználták.
